Egyértelmű lett a forgatókönyv: így megy tönkre az Európai Unió, ha magához húzza Ukrajnát

Az elmúlt hetekben óriási fordulatot vett az orosz-ukrán konfliktus. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a legnagyobb meglepetést Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő washingtoni szóváltása okozta. Az amerikai és ukrán kapcsolatok mélypontjához vezető vita után az EU tagállamai – Magyarország kivételével – arról döntöttek, tovább támogatják Ukrajnát, mind a harctéren, mind az állam működtetésében.

Az elmúlt hetekben az is egyre világosabbá vált, hogy Brüsszel hosszútávon Kijevre támaszkodna Washington helyett Európa védelmének megerősítésében. 

Az európai védelmi tervek és az Ukrajnának szánt jövőbeli szerep pedig megkérdőjelezi, hogy Kijevnek vagy Brüsszelnek áll-e igazán érdekében, hogy a háború sújtotta ország mielőbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban többször világossá tette, Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, ugyanakkor azt is hozzátette, az uniós csatlakozás nem sértené Moszkva érdekeit.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök az orosz-ukrán háború kitörését követően, 2022 nyarán megadta Ukrajnának az EU tagjelölti státuszt, ám a tényleges uniós tagságig még össze kell hangolni az ukrán jogszabályokat az uniós jogrenddel, ami még hosszú évekig is eltarthat.

A csatlakozási tárgyalások várhatóan legnehezebb fejezete a mezőgazdaság lesz, mivel Ukrajna merőben eltérő adottságokkal bír, mint az Európai Unió, ezek összehangolása pedig nem biztos, hogy az ukrán agráróriások érdekében állna.

A világ éléskamrája

Ukrajna mezőgazdasági területe – az Oroszország által megszállt területekkel együtt – több, mint 41 millió hektár. Ha Ukrajna csatlakozna az unióhoz, akkor az EU mezőgazdasági területeinek ötödét birtokolná. Ráadásul a termőterületek közel fele a legjobb minőségű, humuszban gazdag termőtalaj, amelyet több tízezer hektáros területet művelő óriásbirtokok uralnak. 

A birtokszerkezet össze sem hasonlítható az EU-s birtokviszonyokkal. Míg az EU-ban a családi, kis- és közepes gazdaságok határozzák meg a mezőgazdasági termelést, átlagosan 50-1000 hektár közötti egybefüggő földbirtokokkal, addig Ukrajnában több tízezer, vagy akár százezer hektáros nagybirtokrendszer a jellemző.

Az integráltan működő, nagy ukrán agrárüzemek gyakorlatilag a termékpályák egészét lefedik, vagyis egy-egy nemzetközi nagyvállalat tartja kézben az alapanyagtermelést és a feldolgozást is. 

A Farm Europe Intézet elemzésében rámutat, hogy Ukrajna napraforgó-termesztése önmagban nagyobb, mint az EU összes tagállamáé. Nem véletlen, hogy Ukrajna a világ mezőgazdasági alapanyag-termelésének egyik legfontosabb országa. Az ukrán GDP több, mint 10 százalékát az agrárium adja és a foglalkoztatottak közel 15 százaléka is a mezőgazdaságban dolgozik, az ágazat az export több mint 20 százalékát adja.

Az elsősorban nyugati befektetők előtt 2014-ben nyílt meg az ukrán piac, a forradalom után gyakorlatilag külföldi irányítás alá került a termőterületek túlnyomó része. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU nyomására 2024 óta a nagy agrárbirodalmaknak már a földterület megvásárlására is lehetőségük van, noha ezek a tranzakciók gyakorlatilag formaságnak számítanak.

A mindent átitató korrupció, a háborús állapotok és a hiányos nyilvántartások miatt ráadásul ismeretlen több millió hektár termőföld valódi helyzete.

Brüsszel már tervezi a KAP-reformot

Ukrajna élelmiszer-előállítása nagyrészt nem felel meg a világ legszigorúbb szabályait alkalmazó uniós élelmiszer-biztonsági, valamint növény- és állategészségügyi, állatjóléti előírásoknak. Számos Ukrajnában felhasznált növényvédőszer az unióban évtizedek óta be van tiltva, de az ellenőrzőrendszer hiánya miatt gyakorlatilag lehetetlen nyomon követni a vetőmagokat, a GMO-érintettséget, ráadásul a nagyüzemi termelés nem a minőséget, hanem a mennyiséget helyezi előtérbe.

Az ukrán mezőgazdaság finanszírozása is merőben eltér az unióétól. Ukrajnában a tőkeerős agráróriások a háborús helyzetben is növelték elképesztő profitjukat, amelynek köszönhetően a finanszírozás nem támaszkodik állami támogatásokra, de adókedvezményeket nyújt az állam. A beruházások, fejlesztések és újabban a földvásárlások pedig banki kölcsönökből, valamint az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) pénzeszközeiből valósultak meg.

Ezzel szemben a globális élelmezés-biztonság szempontjából is kiemelt európai élelmiszer-előállítás gerincét a Közös Agrárpolitika (KAP) jelenti. A KAP két pillérből áll, az első a közvetlen termeléshez kötött támogatásokat fedi le, ezek közé tartozik a hektáronként járó területalapú támogatás is. A második pillér pedig a beruházásokat segíti a vidékfejlesztési pályázatokon keresztül, szintén nagyrészt vissza nem térítendő támogatások vagy kedvezményes kamatozású kölcsönök formájában.

Magyarország uniós elnöksége ugyanakkor lehetőséget teremtett arra, hogy az uniós országok kiálljanak a KAP támogatáspolitikája mellett, de a piaci szereplők is ragaszkodnak az évtizedek óta eredményes támogatáspolitikához.

Hova vezetne Ukrajna csatlakozása?

A Bruegel Intézet megvizsgálta, milyen hatása lenne Ukrajna uniós csatlakozásának, a 2021 és 2027 közötti támogatási időszakra vetítve, nem számolva az orosz megszállással és a lakosságszám rohamos csökkenésével.

Mivel Ukrajna birtokolná az uniós agrárterületek ötödét, a KAP-ból is óriási részt kellene az ukrán agrárbáróknak folyósítani, területalapó támogatás formájában. A 2021-2027 közötti pénzügyi ciklusban 387 milliárd euró a KAP teljes kerete. Ukrajna a jelenlegi rendszerben 

• 85 milliárd eurót kapna a KAP-ból, 
• 32 milliárd euró kohéziós forrást használhatna fel 
• és további 7 milliárd euró járna Kijevnek más uniós programokból.

A becslések szerint Ukrajna uniós csatlakozása összességében nettó 136 milliárd eurós kiadást jelentene a 27 uniós tagállamnak, a tagállamok pedig átlagosan 24 milliárd euró támogatási forrástól esnének el.

Ezeknek a hatalmas összegeknek a jelentős része ráadásul az ukrán oligarchák zsebében landolna. Nem véletlen, hogy 

A számok jól jelzik, hogy Ukrajna uniós csatlakozása a jelenlegi KAP keretei között katasztrofális következményekkel járna, de az is egyértelmű, hogy az ukrán mezőgazdasági termelés szerkezete és berendezkedése soha le nem dolgozható versenyhátrányt okozna az EU 27 tagállamának.

Ebből a versenyhátrányból az elmúlt években bőven kaphattak ízelítőt a gazdák, elsősorban a kelet-európai, így a magyar gazdák: az ukrán élelmiszer-behozatalra érvényes vámok és mennyiségi kvóták átmeneti felfüggesztése óriási piaci zavarokat okozott, miközben az ukrán mezőgazdasági termékek uniós beáramlása a mélybe nyomta az árakat. Mindezt úgy, hogy az ideérkező élelmiszerek és alapanyagok minőségi követelményei nem feleltek meg az uniós előírásoknak.

Messze ér az agrárbárók befolyása

Ukrajna hosszú időn át lehetővé tette, hogy a nyugati befektetők az uniós szabványokat megkerülve kiszervezhessék üzleti érdekeltségüket. A legmodernebb technológiákat felsorakoztató, óriási terméshozamokkal büszkélkedő ukrajnai agrárbáróknak elsősorban a nyitott uniós piacra van szükségük, miközben sem az uniós jogharmonizáció, sem a KAP-források megszerzése nem kifejezett érdekük.

Nem véletlen, hogy korábban a legnagyobb szereplőket tömörítő ukrán agrárklub már jelezte, az uniós csatlakozási tárgyalások során törekednek rá, hogy az ukrán mezőgazdaság mentesüljön az egyre szigorodó uniós fenntarthatósági szabályok alól. Mindez azt jelzi, hogy 

A becslések szerint ugyanis az uniós jogharmonizáció jelentősen rontaná az ukrán termelés hatékonyságát, a profitorientált üzleti szereplőknek kézzelfogható eredmények nélkül kellene lemondaniuk nyereségük egy részéről. Mindez pedig azt jelenti, hogy miközben Brüsszelben egyelőre még csak elképzelés sincs arról, hogyan lehetne Ukrajna csatlakozása esetén megvédeni az európai mezőgazdaságot. 

és lehetőleg minél több uniós kötelezettséget sikerüljön elkerülni, amely csökkentené a hozamot és növelné a termelés költségeit, ezáltal veszélybe sodorná a minden képzeletet felülmúló profitot.

Ukrajna a 2023-as jelentések szerint csak kis mértékben haladt előre azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az uniós tagság érdekében végre kell hajtaniuk a mezőgazdaságban. Előrelépés a földforgalmi nyilvántartás, valamint a gazdaságok uniós szabványok szerinti nyilvántartása, de hiányzik az uniós források elosztását szabályozó intézményi háttér, valamint az uniós piaci szabványok jelentős részét sem alkalmazza Kijev. 

Nagyhatalmi érdekek írhatják felül a játékszabályokat

A háborús nehézségek és a jelentős jövedelmi különbségek Ukrajna számára is katasztrofális következményeket okoznának. A lakosság elvándorlása soha nem látott méreteket érne el, mivel az alacsony jövedelmek miatt a legtöbben vélhetően a nyugati uniós országokba költöznének. Ráadásul az EU-t súlyos munkaerőhiány sújtja, a demográfiai folyamatok pedig a helyzet további romlását vetítik előre. A szakadék tehát olyan jelentős, hogy napjainkban gyakorlatilag lehetetlen lenne Ukrajnával az Európai Unió bővítése.  

Kérdés, hogy Brüsszelnek mi a prioritása: az óriási létszámú, valós harctéri gyakorlattal rendelkező ukrán védelmi megállapodás és az ukrán mezőgazdaság integrálásával a világ legnagyobb élelmiszertermelő közösségévé válni, vagy a jelenlegi uniós országok érdekeinek szem előtt tartásával bővíteni a közösséget Európa keleti részével és a régóta EU-tagságért küzdő balkáni országokkal.

Nyitókép: Dmytro Smolienko/NurPhoto/NurPhoto via AFP